1. fejezet

Megszólalt a csengő. Felálltam, és kimentem a szünetre, Bernivel és Grétivel. Elmentünk egy faliújság mellett, de megakadt a szemem egy hirdetésen. "Újra indul a rajzszakkör! Szeretettel várunk mindenkit, szerdán a 16-os teremben!"
-Nézzétek! Menjünk! Ma úgyis ráérünk-mosolyogtam rájuk.
-Jó menjünk!-mondta lelkesen Berni.
 -Persze, hogy megyünk, hülyék lennénk nem elmenni!- szólt Gréti is, és vidáman mentünk matek órára, ami velem még nem fordult elő, mert a matek nem tartozik a kedvenc óráim listájához.
Órák után összepakoltam és kimentem a teremből, és bevártam a két barátnőmet.
-Na menjünk!-indult volna el Berni, ha tudta volna merre.
-Még csak két hete vagyunk itt, nem tudjuk merre van. Kérdezzük meg őket ott!-mutatott rá két srácra, akik néhány méterre beszélgettek tőlünk.
Odamentünk hozzájuk, és tök nyugodtan kérdeztem tőlük.
-Sziasztok! Elsősök vagyunk, is nem tudjuk hol van a 16-os terem, megmondanátok?-kérdeztem, és az egyik fiú máris válaszra nyitotta a száját, a másik pedig furcsán méregetett. Nekem is ismerősnek tűnt, de nem tudtam rájönni honnan.
-Rajzszakköre mentek? Mi is!
-Ő itt Geri.-mutatott a szőke fiúra.
-Sziasztok!-köszönt. Hát persze! Ő volt, akibe belerohantam első nap. Geri. Most már ezt is tudom.
-Én pedig Tomi! Azt mondtátok elsősök?-indult fel a második emeletre, mi meg követtük.-Mi a 10/a-ba járunk.-mondta a fekete hajú srác, Tomi.
-Mi 9/b-sek vagyunk. Berni, Gréti és én, Rebi.-szóltam én is, mutatva közben a szőke lányra, akinek a fején most egy piros kendő fogta hátra a haját, és a másik szőke lányra, akinek lófarokban lógott a haja, majd magamra.
Miután elhelyezkedtünk a teremben, nem is volt nagyon időnk beszélgetni, mert bejött egy fekete, a szemébe hulló hajú srác, és leült a legtávolabbi sarokba.
-Ez ki?-suttogtam, szavaimat Geriékhez intézve.
-11/a-ba jár, emós és nagyon zárkozott, még az osztálytársai sem tudnak róla többet, minthogy a neve Dominik.
Aha...Elég érdekes...Na, de inkább nem feszegetem a témát...
-Jó reggelt gyerekek!-jött be a tanár.-Vannak újak?-nézett körbe. Mi a lányokkal, hárman feltettük a kezünket
-Jó, én András bácsi vagyok. Ti mindenképp mutassátok meg a rajzaitokat.-szólt, és leült, majd elméllyedt egy könyvben.
Elővettem egy lapot meg egy szenet, mert fekete-fehér rajzot terveztem. Elkezdtem rajzolni, a vonalakat kacskaringósan húzogatni és már látszott is a vázlata a rajzomnak. Egy zebra...szerintem elég jó bemutatkozó rajznak.
Csendben rajzolgattunk, és néha felnéztem, hogy megnézzem a többiek mit rajzolnak. Ha jól láttam Berni előtt alakulóban volt egy csendélet,

Gréti egy erdőt kezdett el alkotni,

Tomi lapján egy sas formálódott,

Geri pedig egy tigrist.
-Tigris?-suttogtam neki.
-Igen, nem volt ötletem, és sokáig gondolkodtam ,majd eszembe jutott, hogy szeretek embereket állatként lerajzolni, és szerintem hozzád illene a tigris, igaz hogy nem is ismerlek még, bár remélem ez majd változni fog, a személyiséged szerintem pont annyira egyedi, mint egy tigrisnek a mintázata. Nincs még egy ugyanolyan. Ha kész lesz odaadom.-suttogta vissza fel sem nézve a rajzból, mintha félne, hogy akkor kiesik ebből a koncentrációból, amivel az állatot rajzolja. Édes, ahogy így figyel.
 Óra végéig nem is néztem többet rá, mert csak a végkifejletre voltam kíváncsi. Amikor kész lettem kivittem a tanárnak a rajzomat Bernivel és Grétivel, hogy megnézze őket.
-Hmm....Hmm....-hümmögött a három rajz felett, ami nagyon idegesítő volt. Remélem nem fogja mindig ezt csinálni...
-Ezek nagyon szépek...őőő...
-Rebeka.
-Bernadett.
-Gréta.-Mondtuk a neveinket.
-Gyönyörű az összes. Ki fogom rakni a folyosóra.-dicsért meg minket András bácsi.
Amikor visszamentem az asztalhoz összeszedni a cuccaim a fiúk már elmentek. Találtam ott egy üzenetet: Bocsi, hogy nem vártunk meg titeket, de sietnünk kellett. Itt a rajz Geri, Tomi.

Szép lett...